Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Pr vagy annál több a cégek társadalmi felelõsségvállalása? HVG, 2006. október 10. Egy friss felmérés szerint a cégek társadalmi felelõsségvállalása Magyarországon még korai fejlõdési szakaszban van. Általános tévhit viszont, hogy csak a nagyvállalatok élnek a CSR (Corporates Social Responsibility) lehetõségével. Hogyan és miért vállalnak társadalmi felelõsséget a cégek? A hvg.hu utánajárt. Ma már széles körben ismeretes, hogy szoros kapcsolat van a felelõs üzleti magatartás és a jelentõs mértékû vállalati profitnövekedés között. Külföldön már évtizedek óta, különösen a nagy cégek huszadik század eleji megjelenése óta ismert a társadalmi felelõsségvállalás. Magyarországon nagyobb hangsúlyt inkább az utóbbi néhány évtizedben kapott. Csáki Zoltán, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének alelnöke biztos abban, hogy jó fényt vet egy-egy cégre, ha valahogyan megpróbál felelõsséget vállalni az õt körülvevõ világért, akár csak közvetlen környezetéért. De álszent dolognak tartja, ha valaki csak a várható  PR értékéért csinálja. A társadalmi felelõsségvállalás nemcsak a külvilág számára, hanem a cég saját kollégái felé is fontos jelzés. Jó olyan cégnél dolgozni, amely a lehetõségeihez képest igyekszik segíteni másokon. A kisvállalkozások tulajdonosaiban azonban nincs is meg az a késztetés, hogy bizonyítsanak befektetõiknek, ügyfeleiknek, véli Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke. Szerinte ma Magyarországon a kkv-k körében szinte elenyészõ a céges társadalmi felelõsségvállalás attitûdje, hiszen nagyon sok vállalkozás pénzügyi gondokkal küzd. A kis-és középvállalkozások egy része nem ismerte fel a társadalmi felelõsségvállalás jelentõségét, ráadásul egy 10-20 fõs vállalkozásnak, még ha el is tud eltartani egy marketinges kollágát, többnyire nincs marketing büdzséje – mondta Csáki Zoltán. Nem véletlen, hogy a kis cégek a CSR területen is igyekeznek költséghatékony megoldásokat keresni. Csáki Zoltán cége, a C.Enter Információ-Technológiai Kft. azonban azon kevés kisvállalathoz tartozik, aki például webtárhellyel segít több civil szervezetnek is. Ez - mint az ügyvezetõ a hvg.hu-nak elmondta - nem kerül külön pénzbe a cégnek, mondhatni a kihasználatlan kapacitásokat használják erre a célra. Versenyelõnyben a nagyvállalatok A nagyobb cégek viszont képesek ténylegesen pénz (és nem szolgáltatás) jellegû adomány ajándékozására is. A nagyvállalati döntéshozók érzik a nyomást az érintettek - tulajdonosok, munkavállalók, fogyasztók – részérõl, ám ezt a nyomást még nem tartják olyan erõsnek, hogy azonnal reagálniuk kellene rá. A társadalmi felelõsségvállalás egy cég életében üzletileg és etikailag szempontból is fontos, ez egyfajta kommunikáció az ügyfelek és a jövõ munkavállalói felé – közölte lapunk megkeresésére Kádár Gabriella, a Deloitte Zrt. marketing és üzletfejlesztési igazgatója. A média érdeklõdése is egyre nagyobb az ilyen jellegû kezdeményezések iránt, azonban az megállapítható, hogy számottevõ hatással, sajnos, jelenleg még nem bír – fûzte hozzá. A Deloitte-nál komoly múltja van a CSR-nek, Kádár Gabriella igazgató az egyik tagja a háromfõs vállalati Adományozási Bizottságnak, mely az erre szánt pénz elosztását végzi. A CSR szerinte egyfajta versenyelõnyhöz juttatja a cégeket úgy, hogy a vállalati CSR-t a cég falain túlra kiterjeszti. A  vállalat kizárólag civil kezdeményezéseket támogat, olyan tevékenységet pedig egyáltalán nem, mely az állam feladata lenne. A cég 2005-ben a cég elkészítette saját adományozási szabályzatát. Mivel nagyon sok kérelem érkezik hozzánk, megállapodtunk néhány alapítvánnyal, hogy elõzetesen szûrjék a támogatásért kopogtató civileket – tette hozzá Kádár. A Summa Artium Alapítvány missziójának tekinti a kkv-k bevonását kultúra támogatásába. Belülrõl kifelé haladnak A társadalmi felelõsségvállalás az elmúlt évek során kezdett stratégiai szintre emelkedni és – kutatás tanúsága szerint – feltehetõen néhány éven belül megkülönböztetõ, versenyelõnyt biztosító tényezõvé válhat” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója. „Az ezirányú tevékenységek többsége egyelõre adományozásra és különbözõ szponzorációkra korlátozódik, ám e paletta a jövõben várhatóan kiszélesedik.” Jellemzõ az is, hogy a CSR tevékenység nyilvános vállalásával kapcsolatban a vállalatok a „belülrõl kifelé haladás elvét követik”. Vagyis elõször a belsõ kommunikációra helyezik a hangsúlyt, s csak a megvalósítás késõbbi fázisában igyekeznek a többi érintettek, elsõsorban az ügyfelek beleegyezését megnyerni – mutat rá a Braun&Partners vezetõje Braun Róbert. A cég elõször készített ágazati felmérést a hazai pénzügyi szektorban tevékeny vállalkozások társadalmi felelõsségvállalásának helyzetérõl és lehetõségeirõl a Gfk Piackutató Intézettel együttmûködésében. A tanulmány 32 pénzügyi vállalkozás – bankok, biztosítók, kártyacégek, faktoringházak, befektetési tanácsadók, nyugdíjpénztárak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Budapesti Értéktõzsde (BÉT) – képviselõivel készült mélyinterjúk eredményére épül. A felmérés egyik összefoglaló megállapítása az volt, hogy egyelõre az interjúalanyoknak csak kis része látja a társadalmi felelõsségvállalást a vállalati stratégia tudatosan integrált elemének – összehangolt, a külsõ és belsõ érintetteket egyaránt figyelembe vevõ, koordinált tevékenységnek. A vállalatvezetõk, döntéshozók a „tudjuk, ám csak megfontolva csináljuk” taktikáját követik. Ennek valószínûleg az az oka, hogy Magyarországon a tudatos társadalmi felelõsségvállalás még korai fejlõdési szakaszban van, azaz most kezd a vállalatok tudatos mûködésében megjelenni. A nagy áttörés még elõttük van Magyarországon – derül ki a kutatásból. Különbözõ kezdeményezések, vállalati programok korábban is léteztek, ugyanakkor ezek általában a vezetõk személyes elkötelezettségét vagy a külföldi tulajdonos elvárásait tükrözték. Pr vagy annál több a cégek társadalmi felelõsségvállalása? HVG, 2006. október 10.